Hé öreg lovag,
Nem kellesz már,
Lejárt az időd,
Más a világ!
Menj innen!

Vén kóbor kecske,
Húzz innen tovább,
Ez csak egy szélmalom,
Nem vágod már?
Menj innen!

Nincs helyed erre,
Nem kell a búrád,
A malom múzeum,
Most sem óriás!
Menj innen!

Látom tétova lépését lovadnak,
Hallom páncéljaid összekoccannak,
Fakuló sziluett a szürke ködben,
Várj kedves lovag, hagyd, hogy veled menjek!

Úgy akarok látni, ahogy te,
Engem is vonz a sok hőstett,
Ideált keresek, nem valóságot,
Várj kedves lovag, szolgálni beállok!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.