Pattog a tűz, jöhet a bogrács,
Gyomor ingerlő vörös rotyogás,
Kovászos uborka neylon zacskóban,
A sárgak hajgumi szorosan zár.

Friss a kenyér, illata elcsábít,
Letöröm a végét, a sercli az enyém,
Ropog a héja, pattog a morzsa,
Gyurmaként nyomom össze a belét.

Lehet, hogy az ebédünk nem ideális,
Nem a lehető legjobb választás,
A háziorvos csak rázná a fejét,
De titokban a szaftot tunkolná.

Egy hideg sör kell már csak,
Élvezem a halk szisszenést,
Lássunk hát neki, jó étvágyat,
Ebédünk élménye csak a miénk.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.