Csak bízni kell és szeretni kell,
Csak ölni kell és temetni kell,
Ehetetlen édes, keserűt kívánok,
Kavarog a gyomrom, rögtön kihányom!
Nem hiszem a szépet, hazugnak látom,
Eltakarja előlem a bűzlő valóságot,
Csak bízni kell és szeretni kell,
Olvasom a szavakat, de nem hiszem el.
Barbi család, hozzá én kicsi pónim,
Negédes a kép, lehet meghatódni!
Szent család a betlehembe zárva,
Bálványimádás hisztériával.
Széttépem a valóság függönyét,
Megidézem az igazság rémét,
Nem baj, ha büdös, ha fáj, ha rémes,
Menj álmodni, ha a gyomrod kényes!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.