Nincs jobbra, nincs balra,
Nincs fent és nincs lent,
Elolvad a tér, szétázik az idő.
Az van veled, mit hoztál,
Előbújnak a néma alakok,
Körbefognak, keringenek,
Csak a ködöt markolod.
Sodródsz, némán álmodsz,
Suttogva szólítasz valakit,
Kikiáltod mind a neveket,
Üvöltve keresel fogódzót.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://neagle.blog.hu/api/trackback/id/tr517687006
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
csigakoma 2015.08.16. 17:53:16
Tetszik, hogy az utóbbi verseid szabálytalanok. Ez szarintem használ nekik.