252 - Füstbe ment bűnök

2011.10.09. 20:27

I.

Égő csipkebokor írta az égre
Szétfoszló, parázsló, sötét betűkkel
Isten szavait, parancsait,
A keretet, mit be kell tartani.

Persze az emberi konokság
- Ami persze isteni adomány -
Hamar elfelejti az üzenetet,
Szél fújja szét az emlékezetet.



II.

Szürke füstjében lelkek kavarognak,
Borzalmas titkokat visznek magukkal,
Kémények ontják az édeskés szagot,
Az ég erre nem adhat bocsánatot.

Milliók pucér, halmozott teste,
Krematóriumba, föld mélyébe küldve,
A parancsolatokat semmibe véve
Alázzák sárba az emberiséget.

Mert én voltam az, ki ezt megtette,
Én voltam az, aki megengedte,
Én voltam az, aki megszenvedte,
Én voltam az, aki némán szemlélte.

Fejemre szállnak a múlt bűnei,
Nem hagynak sosem felejteni,
Örökölt bűnöm nem mossa le semmi,
Nincs jogom soha gondtalannak lenni.

És jó ez így, nem vágyom másra,
Nem vágyom boldog gondtalanságra,
Nyomassza csak bűnök emléke lelkem,
Fontoljam meg minden egyes léptem.


A bejegyzés trackback címe:

https://neagle.blog.hu/api/trackback/id/tr293290292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csigakoma 2011.10.11. 18:41:56

Náci!
Ez erős, hatásos, de leginkább hatásvadász lett. Nem én voltam aki megtette, nem én voltam aki megengedte, nem én voltam aki megszenvedte, nem én voltam aki némán szemlélte. De szeretnék végre gondtalan lenni, a múlt bűneiért nem fogok bocsánatot kérni.
Ez a versed provokáció, ugye?

neagle 2011.10.11. 19:31:23

Nem provokáció, így gondolom. Valahogy felelősnek érzem magam érte.

csigakoma 2011.10.11. 21:04:01

Értelmetlen egy múltbeli dolog miatt felelősnek érezni magad. A kollektív bűnösség elvét alkalmazni egy korábban elkövetett kollektív büntetés miatt finoman szólva is érdekes. Nem vagyok hajlandó mások bűne miatt vezekelni vagy bocsánatot kérni. Sajnálom ami a zsidókkal történt és valóban égbekiáltó bűn volt, de nekem, nekünk ehhez semmi közöm, közünk. Más népekkel is követtek el genocídiumot de nem foglalkozik vele ennyit a világ. Néhányan belekényszerítenek minket(legalábbis megpróbálják) egy ilyen szerepbe és ebből már nagyon elegem van. Sárral és szarral dobálózni veszélyes mert visszahullhat arra aki hajigál. Nem szabad felülni az ilyen hangoknak mert magyarázkodhatsz egy el nem követett bűn miatt. Kicsit olyan ez mintha Kafka a Per című főhőse lennél azzal a különbséggel, hogy magad vállalod el az el nem követett bűnt.

neagle 2011.10.11. 21:53:09

Engem nem zavar, ha bűnösnek érzem magam, egy kicsit mazochista vagyok. Emlékeztet rá, hogy ne higgyem az embert, az emberiséget olyan fenemód jónak. Ráadásul ezek a tragédiák nem a régmúltban voltak, nem lehet csak legyinteni rá, hogy azóta már minden megváltozott. A közelmúltban és most is történnek szörnyűségek (Ruanda, Szerbia, Szomália, stb.). Az ember egy állat. A múltkori beszélgetés óta igyekszem úgy élni, gondolkozni, hogy ne kelljen magam miatt szégyenkeznem, legfeljebb mások miatt. Azzal, hogy felelősnek tekintem magam igyekszem a lelkiismeretem keresztül is a bűnök további végtelen ismétlődésének megakadályozása felé terelni magam.

csigakoma 2011.10.11. 21:59:13

Elfogadom amit mondasz de nem értek egyet vele. Nem gondolom, hogy ilyen fajta szégyenérzet kell ahhoz, hogy ne kövessünk el bűnöket. Persze ha neked ez kell hozzá akkor legyen.

ynakras 2011.10.14. 22:43:38

@vándor: Bocsánat, ha bele kotnyeleskedem, az jutott eszembe, nem épp katolikus. Persze nem annak íródott. Érdekes, hogy pont a bűn körüli viták okoztak egyházszakadást. Ami engem a katolicizmusban vonz, hogy nem nagyítja túl a bűn erejét és az irgalomra öspontosít. Azért a cicoma meg tömjén mélyén fasza kis vallás ez.
Én amúgy mindkét álláspontot osztom: néha azon kapom magam, hogy mások bűnét is cipelem, de nem úgy, mint Krisztus, hanem tök feleslegesen.
Amúgy nem rossz vers, gyönyörködtet a szerksztettsége és a mély mondandója, még akkor is ha nehéz lenne vele azonosulni. Nemes értelemben vett vallomás.
süti beállítások módosítása