Nos akkor kezdjünk neki szép lassan,
A királyt kérem oda arra a dombra,
Vegye körül őt a nehézlovasság,
Kérek még pár püspököt társaság gyanánt.

Oda a teraszra állítsák szultáni sátort,
Ezernyi szpáhi körötte vigyázzban álljon,
Az ágyúkat egy kicsit távolabbra vigyék
Ne bántsa hangjuk a fényességes fülét.

A gyalogosok a mocsár mellé menjenek,
A csata kezdéséig ott tábort verhetnek,
Az erdő mellé kérek pár marcona janicsárt
A színes tollforgók csillogjanak ám!

Ha mindenki készen áll, akkor vágjunk bele,
Hisz már délután van, az alkony közeleg,
Gyújtsák a kanócot, dörögjön a tarack,
Elő a lándzsát, kardot, kezdődjék a harc!

Üvöltsenek a zsoldosok, pengjen az acél,
Dübörögjenek a paták, fröccsenjen a vér,
A király már indulhat a Csele patak felé,
Szép búcsújelenet, egy nekrológgal felér.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.