Katák jönnek és Katák mennek,
Most fogyasztom az ötödiket,
Istennőm ő, mint a többi négy,
Úgy látszik fogva tart a név.

Első pillantása volt számomra a döntő,
Szépsége elbűvölt, a földbe döngölt
Józan eszemmel, komolysággal együtt
Azóta sem sikerült kiverni fejemből.

Vöröslő haja lobogott a szélben,
Elborított minket ezer kósza tincse,
Rőtszín sátorként pörgött felettem,
Elmerültünk benne és a szerelemben.

Azóta már csak a Katákat keresem
Mindenkiben, ez lett az életem
Célja, hogy megtaláljam Boriban,
Mariban, Szilviben, Móniban.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.