Csak siklunk, csak siklunk
A szikrázó porondon,
Csak pörgünk, csak forgunk
A zenébe olvadunk,
Egy sasszé, egy piruett,
A hegedű hangjára,
Egy keringő, egy walzer
Puha csók a nyakába.
Csak siklunk, csak siklunk
Köröttünk gyertyafény,
Bal lábbal, jobb lábbal,
Két kezünk összeér,
A gyertyák már pislognak
Halkul a zenekar,
A fényen túl vaksötét
Idegen világ van.
Csak siklunk, csak siklunk
Többé nincs megállás,
Hozzám nőtt kesztyűje
Fokozza iramát,
Dermesztő lehelet,
Gyilkos szorítás,
S egy őrült kacajjal
Végül a mélybe ránt.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
csigakoma 2012.02.06. 19:09:51
Tudatos az építkezés, vagy csak így sikerült?
Egyébként meg teljesen mindegy, az eredmény számít, ami kifejezetten jó.