348 - Élet-halál

2012.05.21. 19:24

Még van néhány percem,
Vagy több is, talán,
És elnyel a mocsár,
Magába zár.

Rám borul végül
A bűzös szemfedő,
Bevonja testemet
Kívül és belül.

Csak egy rossz lépés,
Eltévedt pillantás,
És most itt vagyok,
A halál már vár.

Esélyem semmi,
Senki nem jár erre,
Rosszhírű a vidék,
Bujdosók rejteke.

Ha nem mozdulok
Pár percet nyerhetek,
Átlapozom gondolatban
Gyarló életem.

Vígaszt keresek,
Okot és értelmet,
Nem éltem hiába
Őszintén remélem.

Valakinek talán
Néha eszébe jutok,
Maradandót magam után
Semmit sem hagyok.

Letelt az időm,
Felfalt a láp,
Isten veled élet,
Isten veled világ.


"Vaskori asszony mumifikálódott földi maradványait fedezték fel az írországi Laoighis megyében, egy tőzegmocsárban."

A bejegyzés trackback címe:

https://neagle.blog.hu/api/trackback/id/tr464530260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ynakras 2012.05.25. 18:37:18

Érzem a vállakozás nagyságát. Tipikusan az a vers, amiből jó dalt lehetne írni: a ritmika, a dallam felerősítené a szavakban rejló hangulati erőt. Kipróbálom, de nem adom elő, hanem jelentek róla, ha valakit érdekel.
süti beállítások módosítása