Ugye érezted már
Sülő kenyér illatát?
Felidézi gyerekkorom
Friss-hűvös hajnalát,
Mikor erre ébredtem
Nagyanyáméknál,
És az asztalon már
Tej és zsemle várt.
Ugye érezted már
Sülő liba illatát?
A sercegő bőr és zsír
Fenséges hangjait,
Magam elé képzelem
A csontról foszló húst,
Ahogy zsíros kezem
Újabb falatért nyúl.
Születés és halál is
Lehet örömteli,
A tűz varázslatot
Kölcsönöz neki,
A létezés két végét
könnyebben értheted,
Ha friss kenyered
Libazsírba mered.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.