451 - Elfelejtve

2013.01.13. 11:00

Elfelejtett város a dzsungel mélyén,
Ott, hol ez volt, vajon hány lehet még?
Ami csak vár arra, hogy felfedezzék,
Elmúlt napjaikat ámulva idézzék.

Hogy tűnhet el minden itt lakó ember,
Gyerekkel, állattal, mondákkal, regékkel
Úgy, hogy nyoma se maradjon a tudatban?
Utai elmerültek a sötét talajban.

Hogy lehet, hogy senki nem ment végig
Az erdő hozzá vezető ösvényein
És nem költözött be a készbe,
Fakalyibák helyett egy kő szentélybe?

Mi lehetett az a szörnyű nagy titok,
Ami miatt mindenki Gina-t ivott,
Hagyták elfeledni egész életüket,
Lassan elmerültek a semmibe?

A bejegyzés trackback címe:

https://neagle.blog.hu/api/trackback/id/tr745015174

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ynakras 2013.01.13. 20:03:56

Versed megszólított: a gyárban, viccesen mondtam, olyanok vagyunk itt, mint a pogányok, akik kerülgetik Róma palótáit, olyan értelemben, hogy egy virágzóbb kor értelmetlenül drága és spéci berendezéseit kerülgetjük, mert nincs rá szükség, se idő, se energia, hogy azokat használjuk: mint a pogányok akiknek a küzdelem töltötte ki napjaikat, nem az istenek titkainak fürkészése. Így tűnt le gy kor, az originális gyártó büszke tündöklése.

csigakoma 2013.01.16. 18:59:59

Nekem kicsit eklektikus, de tulajdonképpen tetszik. A vége valahogy nem annyira, de az első fele jó. Nekem a nagy lakótelepek jutottak eszembe, amelyekben annyi ember laki mint egy faluban. Van komfort, de nincs öröm.
süti beállítások módosítása