Nem lehet az életet túl komolyan venni,
Mindig logikusan, tisztán gondolkodni,
Kell egy kis őrület, veszett kutya érzés,
Egy kis tombolás, mi a gőzt kiereszti.
Vonyíts a holdra, ha az jól esik,
Bokszold a falat, úgyse fáj neki,
Üssön ki néha részeg bódulat,
Kalibráld újra valóságodat.
Mutass orrot a rideg közegnek,
Rohanj bele a végtelen térbe,
Rugaszkodj el a szikla széléről,
Próbálj repülni, hátha sikerül!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.