Miért van az, hogy komoly-morcos tudósok
Önfeledt örömmel merednek egy ezeréves
Koponya földből kibukkanó görbületére,
Széttörött borda sárgult-repedt ívére?
Ezer év? Röhejesen kevés, sekély merítés.
Hisz én majdnem elértem a huszadát, egyedül!
És mennyi idős az emberi civilizációnk?
Ötezer év! Az csak százszor az életem!
Egy buszba is beférnénk, bár nem kényelmesen.
Ötezer év kellett a vándor, nomád népnek,
Hogy híradót nézhessen a LED-es tévében.
Százszor én kellett csupán csak mindehhez,
Piramistól pendrive-ig, tevétől a forma 1-ig.
Nem hiszem! A tudatom nem fogadja be ezt.
Túl kevés ennyi idő a történelemhez,
Csak százszor én, hihetetlenül kevés,
Valami nem stimmel, nem hiszem el és kész!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.