Idióta ötletekből soha sem volt hiány,
Ha kerek, akkor minden bönyévé vált,
Nem kellett semmit sem erőltetni,
Hülye ötletért a szomszédba menni.
Lakatot dobtunk fel, és csak vártuk,
Csukott szemmel, behúzott nyakkal álltunk,
Vajon kinek a fejére fog majd esni?
És nem akartuk az ütését érezni.
Karatéztunk a labor szekrényekkel,
Büfébe mentünk, mikor becsöngettek,
Tokmánykulcs repült brutális erővel,
Két kapura játszottunk egy piros frizbivel.
És mikor valaki nem akart játszani,
A hülyeségből nem akart részt venni,
Akkor jött a villámgyors szavazás,
Ki nem értett egyet Nyúl Bélává vált.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.