Egyszer az életben
Kérve vagy kéretlen,
Látni és látszani,
Fáradtan játszani.
Csak menni előre,
Megrogyva, megdőlve,
Időtlen időkig,
Nem félni! Elégni!
Egyszer az életben
Az égbe repülni,
Villámok közé a
Felhőkbe merülni.
Fejjel a falaknak,
Kalapban, sisakban,
Eszement lovagként
Őrült szélmalmokért.
Egyszer az életben
Végtelen ízekért,
Illatok hadáért,
Fények parázsáért.
Némán átölelve,
Hajadba temetve,
Öröknek képzelem,
Vége lesz hirtelen.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.