Hűs menedéke fáradt vándoroknak,
Pincesor a falu végében,
Rekeszek és hordók körben a falaknál,
Óvóhely a nyári estében.

Van itt fehér, vörös és rosé,
Vöröshagymás zsíros kenyérrel,
Szárazak, édesek, ahogy akarod,
Hideg sör is, ha azt szereted.

És vannak szőkék, barnák és feketék,
Ölbe velük, hisz édesek mind!
Igyunk a bort és a mosolyukat,
Élvezzük ki őket fenékig.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.