A nevelés húzza mosolyra szádat
Mikor pofátlanul kocsid elé vágnak,
Két kézzel tépnéd szét a férget
Ha nem épültek volna beléd ezer évek.
Nem hiszem, hogy könnyen mérhető volna
A civilizáltság kopási együtthatója,
De könnyen lemérhető az az indulathatár
Ami széttöri tanult kultúrád álarcát.
Mit tennél vajon, ha szabad lehetnél
És ösztönlényként mindent megtehetnél,
Ha nem érdekelne semmi következmény,
Nem lenne másnap és semmit sem veszthetnél.
Meddig tartanának az erkölcsök vissza
Ha körötted minden az őrületbe húzna?
S mennyire néznek majd barbárnak téged
Ezer év múlva a jövő nemzedékek?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
csigakoma 2011.11.21. 21:07:16
Nyugtass meg, hogy téged még nem fenyeget a veszély!
ynakras 2011.11.23. 20:34:14
Mikor pofátlanul kocsid elé vágnak,
Ruhástul tépnéd szét a férget
De szüleid Családi kört néztek.
Egy beintéssel könnyen lemérhető volna
A civilizáltság freudi együtthatója,
Egy balegyenes áttörné az indulathatár
Holvéget ér a pardon, s kezdődik a k.anyád
Mit tennél, ha dzsungelben élhetnél,
Nem lenne másnap és semmiért sem felelnél?
Ösztönlényként csak mellkast döngetnél,
Ha tettedre nem lesne következmény?
.
Meddig tart vissza az erkölcs izma?
Órületbe kerget ami itt folyik ma?
Bambának, vagy barbárnak néznek
Ezer év múlva a jövő nemzedékek?