Gina, kollegina,
Egy levegőt szívunk
De külön-külön.
Meghülyülök!
Gina, kollegina,
Néha óhaj, sóhaj,
Fél szemmel sandítok,
Egy kicsit bandzsítok.
Gina, kollegina,
Gondolatom elenyész,
Már alig élek,
Egy érintés és kész.
Gina, kollegina,
Hajadba temetném,
Bőröd perzselném,
Magam veszejteném.
Mia, kollegina,
Újan, frissen üdén,
Engem kerestél?
Hát él a remény!
Mia, kollegina,
Ugyan már, dehogy!
Gina és én, na ne,
Hogy képzelhetsz ilyet!
Gina és én? Miért?
Mi csak kollégák!
Csak nem féltékeny?
Dehogy, ugyan már!
Tina, kollegina,
...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.