Katák jönnek és Katák mennek,
Most fogyasztom az ötödiket,
Istennőm ő, mint a többi négy,
Úgy látszik fogva tart a név.
Első pillantása volt számomra a döntő,
Szépsége elbűvölt, a földbe döngölt
Józan eszemmel, komolysággal együtt
Azóta sem sikerült kiverni fejemből.
Vöröslő haja lobogott a szélben,
Elborított minket ezer kósza tincse,
Rőtszín sátorként pörgött felettem,
Elmerültünk benne és a szerelemben.
Azóta már csak a Katákat keresem
Mindenkiben, ez lett az életem
Célja, hogy megtaláljam Boriban,
Mariban, Szilviben, Móniban.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.